T�pl�lkoz�si tan�csok - kuty�knak

Az kutyaeledel h�rom csoportra oszthat�:

• �llati, mint a h�s, a hal �s a toj�s
• N�v�nyi, mint a gabona f�l�k, olaj �s a z�lds�gek
• �sv�nyi anyagokban gazdag, mint a csontliszt �s a m�sz

A kuty�knak mindh�rom csoportb�l kell kapnia, de k�l�nb�z� mennyis�get.. Durv�n sz�molva 1/4 �s 1/3 legyen �llati eredet�, a marad�k n�v�ny� eredet� �s az �sv�nyi anyag. Az �llati eledel tartalmazzon j� min�s�g� feh�rj�t, zs�rt, �sv�nyokat, zs�rban old�d� vitaminokat �s nyomelemeket.

�llati eredet� t�pl�l�k

H�s

Amit mi itt h�snak nevezz�nk az az �llatnak az izmai. A h�s k�nnyen em�szthet�, ha j�l el van k�szitve. Nem csak jobb �z�, hanem hig�niai okokb�l is el�ny�sebb.

A legt�bb feh�rje a sonk�ban (22%) �s a legt�bb zs�r az oldalszalonn�ban (35%) tal�lhat�. A h�smadarak �s a ny�lh�s sov�nyabb mint a diszn�, a birka �s sert�s h�sa. Az �sv�nyi anyagok tartalma kiegyenl�tetlen a h�sban: foszforba gazdag �s k�lciumban szeg�ny.

Annak ellen�re hogy a kutya egyszer ragadoz� �llat volt, nem j�, ha csak h�st eszik, f�leg az �sv�nyi anyagok, nyomemelek �s rostok hi�nya miatt.

Virsli

A virsli sok zs�rt �s kev�s �sv�nyi anyagot, illetve vitaminokat tartalmaz. Ez�rt ne adjunk minden nap virslit kuty�nknak �s ne ez legyen az egyetlen feh�rje forr�s.

M�j �s vese

A kutya szereti a nyers m�jat �s ves�t (de jobb, ha megf�zz�k), de nagyobb adag m�jt�l hasmen�se lesz. A m�j �s vese kev�s zs�rt, relat�v sok feh�rj�t �s sok zs�rban old�d� vitamint tartalmaz. Sok m�jat se adjunk kuty�nknak (50g/kiloeledel), mert az hipervitaminozis l�p fel, azaz az A vitamin mennyis�ge t�l sok lesz. A m�jnak �s a ves�nek, de k�l�n�sen a m�jnak magas a vas, r�z �s zink tartalma.

V�r

A v�rnek magas a feh�rje �s vas tartalma. Kev�s zs�rt tartalmaz. K�nnyen em�szthet�, de nem n�pszer�, ha nincs megf�zve. Megf�zve vagy s�tve a legjobb. Feh�rjeszeg�ny eledelhez j� p�tl�k.

Csont, porc, �n

A csont a kuty�k klasszikus t�pl�l�ka. A csontnak is van egy bizonyos t�p�rt�ke �s 30 % az �sv�nyi tartaloma. Ha t�l sokat adunk kuty�nknak, akkor ak�r sz�kreked�st is okozhat, mert nehezen em�szthet�. T�bb mint 10 g csont/testkg m�r komoly gyomorprobl�m�kat okozhat. A csontliszt j� alternat�va a csont helyett. A zs�rtartalom a csont t�pus�t�l f�gg. A csont feh�rje tartalma nem t�l j� min�s�g� a kuty�k sz�m�ra.

Adhatunk �nt �s porcot is,de a rossz szag�, b�d�s g�z, amit okoznak a kuty�kn�l, nem teszi �ket n�pszer�v�. A g�zok abb�l erednek, hogy egy nagy r�sze az �nnak �s a porcnak a vastagb�lben bomlik le.

Hal �s halliszt

A kuty�k �ltal�ban szeretik a halat. A hal eg�szs�ges �s k�nnyen em�szthet� eledel. Ha megf�zz�k a halat, akkor kuty�nk jobban tudja hasznos�tani a bel�l sz�rmaz� vitaminokat �s a vasat, illetve a f�z�sn�l elpusztulnak az �l�sk�d�k �s a halcsontok is puh�k lesznek, �gy nem s�r�l meg a kutya gyomor �s b�l rendszere. A halliszt is kit�n� term�k, k�nnyen em�szthet� �s j� a t�p�rt�ke is.

Tejterm�kek �s sajt

A tej eg�szs�ges �s finom,de nem megszokott term�k egy kutya "h�t�szekr�ny�ben". T�bb 3-6 h�napos kutya lakt�z �rz�keny ( tejcukor �rz�keny). Ez azt jelenti, hogy hasmen�s�k lesz �s g�zokat termelnek. A savas tejterm�kek mint az aludttej �s a joghurt jobb a  kuty�nak, mert kevesebb lakt�zt tartalmaz. A sajtok kiv�l�ak egy kutya �trendj�ben, mivel nem tartalmaznak lakt�zt. De a z�ld pen�szes sajtokat ker�lj�k el, mert ak�r hal�lt is okozhatnak a kuty�kn�l!

Toj�s

A toj�s j� t�pl�l�k a kuty�knak. Nyers toj�sfeh�rj�t viszont nem aj�nlatos adni t�l nagy mennyis�gben, mert avidint tartalmaz, amely t�bbek k�z�tt g�tolja a B-vitamin felv�tel�t. A toj�ss�rg�j�t adhatjuk nyersen vagy megf�zve is. A s�rg�ja sok, t�bbsz�r tel�tett zs�rsavakat tartalmaz.

A toj�s h�ja j� kalciumforr�s (porr� �sszet�rve).

Zs�r

A zs�r j� energia forr�s, f�leg ha nagy energia ig�nye van kuty�nak. Ezen k�v�l a legt�bb zs�r k�nnyen em�szthet� �s  m�g j� �z� is.

N�v�nyi t�pl�l�k

N�v�nyi �lelmiszerekre az�rt van sz�ks�ge a kuty�nak, hogy zs�rt  �s sz�nhidr�tokat vegyen mag�hoz.

Gabonaf�l�k

A kuty�knak �ltal�ban rizst, kukoric�t, b�z�t, zabot, t�szt�t szoktak adni. A gabona term�kek k�nnyen em�szthet�ek, ha megfelel� m�don elk�szitj�k, kiv�ve a zab, mert annak a h�j�ban van a t�p�rt�ke, amit a kuty�k nem tudnak olyan j�l hasznos�tani, mint a t�bbi gabonaf�l�t. Azoknak a kuty�knak, akinek �rz�keny gyomruk van, a f�nyezett f�tt rizs kiv�l� (de a nyers rizs  t�bb vitamint tartalmaz). A k�l�nb�z� gabona f�l�knek v�ltoz� a t�p�rt�k�k,de a k�z�s nevez� az, hogy alacsony �sv�nyi tartalmuk van �s kev�s feh�rj�t tartalmaznak.

Ezek nem sokoldal� feh�rje forr�sok, �gy az �sszfeh�rj�b�l max. 1/3 legyen a gabona f�le. Az E-vitamin tartalom magas a gabon�kban, ha m�g korpa is van benne, akkor m�g v�zben oldhat� vitaminokat is tartalmaz.

Keny�r

A keny�r, ha t�l friss, neh�z  lehet a kutya gyomr�nak. A friss keny�r t�szt�v� alakul a kutya gyomr�ban �s erjedni kezd. Ha t�lzottan �ts�lt a keny�r akkor is nehezen em�szthet�v� v�lhat. T�p�rt�k szempontj�b�l se t�k�letes a keny�r, hab�r k�l�nb�z� keny�r fajt�knak m�s-m�s a t�p�rt�k�k. �ltal�ban a keny�r kev�s energi�t �s rossz min�s�g� feh�rj�t tartalmaz, de az�rt lehet adni a kuty�nak egy kev�s kenyeret is (belerakva a t�pl�l�kba). Az �ssz feh�rj�b�l max.az 1/3 legyen keny�r eredet�.

A b�zacs�r�k zs�rt, t�bbsz�r tel�tett zs�rsavakat �s E-vitamint tartalmaznak.T�l sok rostot nem kaphat a kutya, �gy b�zakorpa is adhat� mint rost, maximum 0,3 g/kg tests�ly/nap. Ezek a term�kek kev�sb� j� min�s�g� feh�rj�t tartalmaznak.

Bors� �s bab

A bors�k �s babok nehezek a kutya gyomr�nak, em�szt�s�k nehezen megy, �gy g�zokat termelnek. Ha megf�zz�k jobban em�szthet�ek lesznek, de ne adjunk t�l sokat max. 10 %-a legyen az eledel sz�raz tartalm�b�l.

A sz�jababok egyre n�pszer�bbek. A sz�jabab sok feh�rj�t �s zs�rt tartalmaz, k�nnyen em�szthet�, de sokat ne adjunk bel�le. A sz�ja bab �sv�nyokban szeg�ny, de nagyon j� vitaminforr�s.

Gy�k�rterm�s

A krumpli egy kiv�l� eledel, amelyet a kuty�k �ltal�ban szeretnek is �s k�nnyen em�szthet�, ha j�l elk�sz�tj�k.Fontos, hogy j�l megtiszt�tsuk a krumplit �s lev�gjuk a z�ld r�szeket, cs�r�kat is, hogy elker�lj�k a solanint, amely a krumpliban tal�lhat� m�rgez� anyag.

A krumpli viszont t�l kev�s feh�rj�t tartalmaz ahhoz, hogy egyetlen t�pk�nt adjuk.Ne legyen t�bb mint 60%-a az eledel sz�razanyag tartalm�nak.Kev�s zs�rt �s �sv�nyi anyagot, de sok K-,B- �s C-vitamint tartalmaz.

A r�pa nyersen is k�nnyen em�szthet�, adhat� a kuty�knak f�zve vagy nyersen is kis hozz�szoktat�s ut�n,de max. 20 g r�pa/kg tests�ly/nap. A r�pa sok k�nny� sz�nhidr�tot �s cukrot tartalmaz. A benne l�v� betakarotin A-vitaminn� alakul �t.

Z�lds�gek

Kisebb mennyis�g� z�lds�get is adhatunk a kuty�nak (sal�ta,uborka,paradicsom, k�poszta), de ne felejts�k el, hogy a kutya nehezen tudja em�szteni a rostokat.Kis mennyis�gben a z�lds�gben tal�lhat� rostok j�t tesznek a kutya beleinek �s vitaminban gazdagok. De ne legyen t�bb,   mint 5% a t�pl�l�k sz�razanyag tartalm�nak.

Valamivel t�bbet lehet adni a f�tt z�lds�gekb�l.

Zs�r

A n�v�nyi zs�r sok energi�t ad.Az �sszes n�v�nyi olaj j� energia forr�s �s j�l em�szthet� is. Az olivaolaj kifejezzeten eg�szs�ges.

�sv�nygazdag eledel

Fontos, hogy ne adjunk t�l sok �sv�nyi anyagot kuty�nknak,mert ezzel k�rt okozhatunk. �sv�nyokban gazdag eledel p�ld�ul: csontliszt, m�sz, k�l�nb�z� tablett�k, illetve �ltal�nos t�pl�l�k �lelmiszerek. Ez�rt olvasd el mindig a kutyaeledel �s t�pl�l�kkieg�sz�t�k �sszet�tel�t!

A t�pl�l�knak a k�vetkez� �sv�nyokat �s nyomelemeket kell tartalmaznia:

�sv�nyok	Nyomelemek
Ca (K�lcium)	Fe (Vas)
P (Foszfor)	I (J�d)
Mg (Magn�zium)	Cu (R�z)
Na (N�trium)	Co (Kobalt)
Cl (Kl�r)	Zn (Zink)
K (K�lium)	Mn (Mang�n)
	Mo (Molibd�n)
	Se (Szel�n)

Vigy�zat! Ne adjunk olyan k�szitm�nyeket, amelyek dupla annyi �sv�nyi anyagot tartalmanak, mint amennyire a kuty�nknak sz�ks�ge van. P�ld�ul teljes �rt�k� t�p+ valamilyen �sv�nyi k�sz�tm�ny vagy teljes �rt�k� t�p+nagy mennyis�g� �llati csont.

Ez nem vonatkozik az �n. r�g�csontra ami b�rb�l k�sz�l k�l�nb�z� �llatokb�l.

Sz�klet

Vannak kuty�k, akik eszik a sz�kletet, hogy mi�rt azt nem tudja senki.Egy te�ria az, hogy  m�g van valami t�pl�l�k a sz�kletben.

F�

A friss tavaszi f�vet szeretik a kuty�k, �s egym�st�l is l�tj�k, megtanulj�k, hogy f�vet kell enni�k.Egyszer�en szeretik. Ha t�bb rostra van sz�ks�g�k, ha szomjasak ( nincs v�z a k�zelben)vagy ha stresszes a kutya, akkor is eszik f�vet, �gy mint mikor az emberek r�gy�jtanak egy cigarett�ra. A f� csillap�tja a sz�j�regben �s a torokban (garatban) is kialakult kellemetlens�geket. Ha a kuty�k ki akarj�k �r�teni gyomruk tartalm�t, akkor is f�vet esznek.

Ellen�rz� lista: Ez nem j� a kuty�dnak

Gondolj arra hogy kis termet� kuty�k sokkal �rz�kenyebbek mint a nagyobb termet�ek. Nekik csak kis mennyis�gre van sz�ks�g�k a k�vetkez� "m�rgekre", hogy a vesz�lye elker�lj�k.

Nyers h�s

A felszolg�lt h�s csak a legjobb min�s�g� legyen m�sk�pp gyomor �s b�lzavarok l�phetnek fel

Nyers �desv�zi hal

Soha ne adjunk nyers �desv�zi halat a kuty�nak, mert galandf�rget tartalmazhat, ami �tjuthat a kuty�nkba. Ezenkiv�l vannak olyan anyagok a nyers halban, amelyek cs�kkentik a belek k�pess�g�t a vas �s B-vitamin felv�tel�re.

Csokol�d�

Soha ne adjunk nagy adag csokol�d�t. Egy "kocka" megfelel� mennyis�g� egy kis termet� kutya sz�m�ra. A csokol�d�, vagyis a kaka� a csokol�d�ba a teobromin anyagot tartalmaz. Az embernek k�nny� stimul�l� mint a koffein, de a kuty�k ezt az anyagot nem tudj�k felhaszn�lni.

Hagyma

Vigy�zat a hagym�val! A v�r�s, a lila,de m�g a fokhagym�ban is vannak m�rgez� anyagok.Egy kis termet� kuty�n�l m�g v�rszeg�nys�get �s m�jzavarokat is okozhat, pl.ha 30 g v�r�s hagym�t kap naponta 2-3 napon kereszt�l. M�g elk�sz�tve sem adhat� a kuty�nak.Igy az �telmarad�k, a mely hagym�t tartalmaz sem adhat� a n�gyl�b�aknak, p�ld�ul a hagymalevesb�l vagy hagym�s t�szt�b�l k�sz�lt �tel sem. Az �lelmiszerekben, amelyekben fokhagyma van, �ltal�ban olyan keveset tartalmaz, hogy nem vesz�lyes. De ha 10 g friss fokhagym�t/nap adunk a kuty�nak(10 kg  kutya eset�ben) az m�r okozhat  zavarokat.

T�szta

Ha egy kutya olyan t�szt�t eszik, ami erjedt, akkor ak�r meg is m�rgezhetj�k.

Z�ldpen�szes sajt

A sajtban van egy �gy nevezett roquefortin  nev� anyag, egy gomba, amelyre a kuty�k �rz�kenyek.

Toj�sfeh�rje

A nyers toj�sfeh�rje nem j� a kuty�nak.T�bb olyan anyagot tartalmaz, amely nem engedi a feh�rj�t felsz�v�dnia a b�lben, illetve a B-vitamin felv�telt is cs�kkenti.

Bakt�riumok

A kuty�k kev�sb� �rz�kenyek mint mi emberek a bakt�riumokra. Az�rt j�, ha a kutya eledel�t elk�sz�tj�k, f�leg a nyers h�st. A kuty�k hordozhatj�k a szalmonell�t �s az embereknek is �tadhatj�k an�lk�l, hogy �k betegek lenn�nek. �rz�kenyebbek a campylobakt�riumra, amely a csirk�ben tal�lhat�.