Field sp�niel

Az angol cocker sp�niel vil�gszerte, �vtizedek �ta a legn�pszer�bb fajt�k egyike. Siker�t kezelhet� m�ret�nek, v�ltozatos sz�neinek, �s nem utols� sorban tetszet�s k�llem�nek k�sz�nheti. Azok a hossz� f�lek �s az az �des sp�niel-tekintet sokunkat elvar�zsol…

Sok fajt�hoz hasonl�an, a sp�nielek pontos eredete a m�lt hom�ly�ba v�sz. Mindenesetre a sp�nielt Spanyolorsz�gb�l eredeztet� te�ria szerint az angol cocker sp�niel hasonl�t legjobban az egykori �s-sp�nielekhez. Az irodalomban m�r a XII. sz�zadban eml�tik a fajt�t: Chaucer �s a francia Gaston de Foix is egy kistermet� vad�szkuty�r�l �r, amely t�rsnak is kiv�l�an alkalmas. Mindk�t szerz� dics�ri e kuty�k munkak�pess�g�t, mely k�l�n�sen madarak vad�szat�n�l kiemelked�. 1570-ben a h�res Caius doktor k�t sp�nielr�l �r, egy kisebbfajta �lebr�l �s egy nagyobb test� madar�szkuty�r�l.

A XVII. sz�zad elej�n a sp�niel megnevez�s m�g t�bb, k�l�nb�z� sz�n� �s m�ret� kuty�ra vonatkozott, melyek lehettek ak�r hossz� vagy r�vid test�ek, gyors vagy lass� mozg�s�ak is. A m�ret k�l�nb�z�s�g�nek hangs�lyoz�sa a vad�szatra haszn�lt sp�nielekn�l jelent meg, mivel m�s-m�s r�szfeladatra haszn�lt�k a kicsi �s a nagyobb kuty�kat. A vad�szati munk�ra utalva alakult ki t�bb megk�l�nb�ztet� sp�niel-elnevez�s is, p�ld�ul a springer �s cocker vagy woodcock sp�niel. (woodcock=szalonka). A Kennel Club 1892-ben v�lasztotta sz�t hivatalosan ezt a k�t fajt�t, azonban m�g ezut�n is el�fordulhatott egyazon alomban k�t, k�l�nb�z� fajt�j� kutya. Egyed�l a m�ret k�l�nb�ztette meg a springer �s a cocker sp�nieleket egym�st�l, am�gy ugyanolyan sz�rmaz�ssal, sz�nekkel �s vad�szati st�lussal rendelkeztek, �s mint fajta, egym�s mellett fejl�dtek. A XIX. sz�zadban egy ideig egy m�sik feloszt�s is l�tezett, mely szint�n a kuty�k m�ret�n, pontosabban s�ly�n alapult: a 11 kil�grammn�l nehezebb kuty�kra a field sp�niel, m�g az enn�l k�nnyebbekre a cocker sp�niel jelz�t haszn�lt�k. Ezekb�l a vonalakb�l alakult ki k�s�bb a sussex sp�niel is. A 11 kil�n�l k�nnyebb kuty�k k�z� tartoztak a Marlborough-h�z sp�nieljei is, az �n. Marlborough cockerek.

Napjaink angol cocker sp�niel�nek el�fut�ra, a h�res Lily Obo valamikor az 1880-as �vekben sz�letett. B�r gyakran m�g field sp�nielk�nt k�nyvelt�k el, egy dolog biztos: nyolc�ves ki�ll�t�si karriere alatt nem tal�lt legy�z�re. Tulajdonosa, James Farrow 1902-ben egyik alap�t� tagja volt a Cocker Sp�niel Klubnak, ak�rcsak Mr. R. Lloyd, aki Mr. H.S. Lloyd, az „of Ware” kennel alap�t�j�nak apja volt. E vil�gh�r� kennelt jelenleg Lloyd le�nya, Mrs. Jennifer Carey �s unok�ja, Paula Carey vezeti.

De mi�rt kedvelik olyan sokan az angol cocker sp�nielt? Val�sz�n�leg m�rete is szerepet j�tszik n�pszer�s�g�ben. Nem t�l nagy kutya, marmagass�ga kb. 38–41 cm, s�lya kb. 12–15 kg. K�nnyen �lbe kaphat�, ha kell, egy gyerek is meg tudja tartani p�r�zon, de m�gsem t�ls�gosan kicsi, olyan „kutya-kutya.” Kis lak�sban is tarthat�, m�g v�gatlan farokkal sem d�nti fel a padl�v�z�t cs�v�l�s k�zben, mindenf�le k�rnyezethez alkalmazkodik. Sz�ne lehet p�ld�ul fekete, arany, barna, mint�zata tarka, nagy vagy �ppen apr� foltokkal, k�tsz�n� vagy h�romsz�n�, egysz�val mindenki megtal�lhatja a neki tetsz� sz�n� �s mint�zat� cocker sp�nielt. A „sz�r�s” kuty�k gyakran n�pszer�bbek r�vidsz�r� t�rsaikn�l, azonban rendszeres gondoz�st ig�nyl� bund�juk �pp�gy h�tr�nyt is jelenthet. Az angol cocker sp�niel k�t pozit�v tulajdons�got is egyes�t: tetszet�s sz�rzet�nek h�tk�znapi rendben tart�sa ide�lis esetben nem ig�nyel extra er�fesz�t�seket. Az igazs�ghoz azonban hozz�tartozik, hogy nem minden cocker sz�re sima �s selymes; vannak k�l�n�sen bozontos, gyapjas bund�j� egyedek, melyek trimmel�se egyetlen kozmetikus sz�m�ra sem le�ny�lom. Norm�lis esetben azonban el�g hetente egyszer-k�tszer �tkef�lni, �tf�s�lni a sz�rzetet, hogy a csom�sod�st elker�lj�k; a trimmel�st b�zzuk kozmetikusra. Ha ki�ll�t�sokon is szeretn�nk r�sztvenni sp�niel�nkkel, k�rj�k ki a teny�szt� tan�cs�t.

A cocker sp�niel nagyon sokoldal� fajta, �gy nem a ki�ll�t�s az egyetlen k�z�s program kutya �s gazda sz�m�ra. A sp�niel-popul�ci� meglep�en nagy sz�zal�k�ban kifejezetten �l�nken �l a vad�sz�szt�n. Sokuknak kiv�l� a szimata, �s minim�lis tr�ninggel el�hozhat�k vad�szati k�pess�geik. A cocker sp�nielt els�sorban a boz�tosban val� keres�sre alkalmazz�k. Legt�bbj�k �szt�n�sen j� apport�roz�, �s szereti a vizet. A vad�sz�szt�n m�rt�ke �s milyens�ge term�szetesen egyedenk�nt k�l�nb�zhet, de ritka a kem�nysz�j� vagy l�v�sf�l� sp�niel. A sp�niel klubok haz�nkban is k�n�lnak vad�sztanfolyamokat, vad�szati kik�pz�seket amat�r gazdik sz�m�ra is. Haz�nkban egy�bk�nt t�bb angol cocker sp�niel is akt�v agility-versenyz�, s�t egyik�k, egy fekete kan tagja a 2002-es nemzeti v�logatottnak is.

Term�szetesen sz�rmaz�st�l �s k�rnyezett�l is f�gg�en, de �ltal�ban a legt�bb cocker sp�niel gyeng�d, szeretetrem�lt�, gazd�j�hoz nagyon ragaszkod� j�sz�g; idegenekkel szemben ink�bb tart�zkod�ak. Egy sp�niel csak m�dj�val rendelkezik �rz�-v�d� �szt�n�kkel, h�z�rz�sre nem �ppen alkalmas, b�r n�melyik�k az �tlagosn�l jobban szeret ugatni, �gy minden szokatlan dolgot hangosan jelez. Legt�bbj�k k�nnyen tan�that�, de n�melyik�k nevel�se az �tlagosn�l t�bb r�besz�l�st �s meggy�z� er�t ig�nyel. A cockerek energikus, vid�m kuty�k. Egy angol cocker sp�niel sohasem lehet agressz�ven bar�ts�gtalan vagy t�lzottan f�l�nk.

Mint eml�tett�k, nagyon sokoldal� fajta, de els�sorban csal�di kedvenc. Egy cocker legf�bb c�lja, hogy a csal�d teljes jog� tagja legyen. Minden bizonnyal a gazda �gy�t is sajtjak�nt fogja kezelni, �s nem �rti meg, mi�rt nem lehet veled a nap 24 �r�j�ban.

A cocker sp�nielek �ltal�ban 12–14 �vig �lnek. Sajnos n�luk is el�fordulhat n�h�ny �r�kletes betegs�g, p�ld�ul a cs�p��z�leti diszpl�zia (HD) �s a t�rdficam (PL), illetve k�l�nb�z� szembetegs�gek. V�s�roljunk olyan teny�szt�t�l, aki minden sz�ks�ges sz�r�st elv�geztet kuty�in a fajt�ra jellemz� �r�kletes betegs�geket illet�en.