Az amerikai cocker spniel
Elegancia csecsemõszemekkel
Nagy szemek, megkap tekintet, hossz flek s csodlatos szõrzet: az amerikai cocker spniel vilgszerte kedvelt, csaldi kedvencknt s lenyûgzõ killtsi sztrknt egyarnt. A cocker spnielek – nevket minden bizonnyal az erdei szalonka nevû madrrl kaptk (angolul woodcock) – a XIX. szzad vgn kezdtek elterjedni Amerikban. F.F. Pitcher New England-i tenysztõ 1882-ben importlt az Egyeslt llamokba egy Cloe II. nevû szukt. Tõle szletett a hres Obo II., akit az Amerikban nyilvntartott sszes cocker spniel õsnek tartanak. (Obo I. vagyis Obo, az angliai cockerek õse; 1879 jniusban szletett.) 1920-ra mr alig akadt olyan cocker Amerikban, melynek õsei kztt ne szerepelt volna Obo II., azonban ezek a kutyk mr jelentõsen klnbztek a brit tenysztõk ltal ltrehozott cocker-tpustl: j fajta volt szletõben. 1930-ban az Amerikai Kennel Club mg mindkt vltozatot egysgesen cocker spnielknt regisztrlta, azonban a klnbsgek mr igen szembetûnõek voltak, klnsen a fejformban mutatkozott jelentõs eltrs. Az angol tpust kedvelõk 1936-ban kln klubot alaktottak, s deklarltk, hogy a kt vltozatot nem keresztezik egymssal. 1946 szeptemberben az AKC vgl kln fajtaknt ismerte el az angol s az amerikai cocker spnielt.
Angliba 1960-ban „trt vissza” a fajta, egy Hollandibl importlt szuka szemlyben. Az Egyeslt llamokbl rkezõ tovbbi egyedek rvn a „jenki” llomnya gyorsan nvekedett, s a fajta npszerûsge megkzeltette az angol cockert. 1968-ra a regisztrlt pldnyok szma elrte azt a kszbt, hogy a fajta kln Challenge Certifikate-t kaphatott a killtsokon s ezltal nll fajtabesorolst nyert. Az Egyeslt llamokban az amerikai cocker spniel rendszeresen a tz legnpszerûbb fajta kztt szerepel. Br az amerikai cocker spniel kialaktsa tbb vtizedet vett ignybe, a legfontosabb korszak mgis az 1940-es vek vge s az ’50-es vek eleje volt, az „aranykor”, ekkor trtntek a legnagyobb vltozsok, pontosabban ekkor vltak valra a korbbi vtizedek elkpzelsei. Viszonylag jkeletû fajtrl lvn sz, az AKC mg 1973-ban is mdostotta a fajtastandardet.
Az angol s amerikai cocker spniel kztti klnbsget taln legjobban a kutyk fejformja s szõrzete tkrzi. Az amerikai cocker koponyja gmblyû, a szemboltv hatrozott, a stop kifejezett. Az arcorri rsz szles s mly; az arcorri rsz s a koponya arnya egy a kettõhz. A laikusokat leginkbb a fajta egyik jellegzetessge, a szerintk „normlis” spnielhez kpest tlsgosan „nyomott” orr zavarja. Pedig az amerikai tenysztõk ppen ezeket a „csecsemõszerû” vonsokat kvntk hangslyozni: a boltozatos homlokot, a rvid orrhtat s hatalmas szemeket. rdekessg, hogy a fajta egyik hazai tenysztõje is elõszr kifejezetten rondnak tallta az amerikai cockereket, ma mr azonban nem tudna meglenni nlklk. A fajta msik specialitsa, a csodlatosan ds s hossz szõrzet azonban mindenkit elbûvl. Nincs annl elegnsabb, mikor egy profin felksztett amerikai cocker megindul a killtsi ringben s szinte szik a levegõben. A knnyed, elegns mozgs elõfelttele az ellsõ s htuls testrsz egyenslya. Az amerikai cocker alkata lehetõv teszi, hogy a lapocka s az ellsõ vgtagok akadly nlkl kinylhassanak s felhasznlhassk az erõs s izmos htuls vgtagok nyjtotta hajterõt. Ami a szõrzetet illeti, a fejen rvid s finom, a testen kzepesen hossz, annyi aljszõrrel, amennyi a vdelemhez szksges. A flnl, a mellkasnl, a hasnl s a vgtagoknl a szõrzet rojtozott, de csak annyira, hogy a test vonalait ne takarja el s a mozgst ne vltoztassa meg. A szõrzet szerkezete selymes, sima vagy enyhn hullmos, s lehetõleg olyan minõsgû, hogy knnyen kezelhetõ legyen. Taln furcsnak tûnik, de a tlzottan ds szõrzet sem kvnatos, hiszen akadlyozza a mozgst s nehz rendben tartani. Mint minden hosszszõrû fajtnl, az amerikai cocker spnielnl is rendszeres szõrzetpolsra van szksg, ezzel mindenkppen szmoljunk, mielõtt megvesszk. A rendszeres kefls s fsls, s a gyakori frdets mellett az amerikai cocker szõre 3–6 havonta nyrst s trimmelst is ignyel. Erre most nem trnk ki bõvebben, a tmban a szakirodalom vagy a kutya tenysztõje nyjthat rszletes felvilgostst. A szõrzet mellett a szem s a szemkrnyk is rendszeres polst ignyel. Nem killtsi kutya esetn rdemes a has s a vgtagok szõrzett megritktani. Ezzel nem vsz el a fajta karaktere, de lnyegesen knnyebb a kutya tisztntartsa.
Az amerikai cocker spniel – eredetileg vadszkutya lvn – igen lnk, vidm, btor s tettreksz kutya. Megnyerõ, kedves viselkedsvel s lnk, rtelmes, megkap tekintetvel az egyik legelbûvlõbb kutyafajta. Mindig ksz gazdja kedvre tenni, a gyerekek elvlaszthatatlan bartja. Kivl kpessgeit napjainkban is megõrizte, gy vadszkutyaknt vagy csaldi kedvencknt is egyarnt kivl trs. Az amerikai cocker mindenkit szeret s szksge van az emberre, hogy boldog legyen. Knnyen kpezhetõ, ms llatokkal is jl kijn, azonban nagy hangslyt kell fektetni a megfelelõ korai szocializcira, hogy bartsgos trsasgi kutynk legyen. Az amerikai cocker laksban is tarthat, br ott is igen aktv, nem rt, ha kellõkppen foglalkozunk is vele. Olykor hajlamos a szksgtelen csaholsra; de tny, hogy kivl jelzõkutya. Ha vadszkutyaknt nem is tudjuk foglalkoztatni, az agility testileg s szellemileg egyarnt kivlan lekti ezt az igen letvidm s llkpes kutyt. Az amerikai cocker spniel vrhat lettartama 12–15 v. (Amerikai statisztikk szerint; nlunk taln valamivel rvidebb.) A szukk marmagassga ltalban 34–36 centimter, a kanok 37–39 cm magasak. Az amerikai standard valamivel nagyobb mreteket engedlyez, mint az eurpai FCI fajtalers.
|