FCI VIII. fajtacsoport (V�zi vad�szok) 
 
Sp�nielek. Mint nev�k is mutatja, Spanyolorsz�gb�l ered�, kis test�, hossz� sz�r�, hossz� f�l� vad�szebek. R�gi fajt�k, m�r XIV. sz�zadi k�ziratos forr�sok is emlegetik �ket. K�l�n�sen a solym�szok kedvelt�k, akik a sp�nielek �ltal felhajtott sz�rnyas vadra eresztett�k madaraikat. A flamand fest�k k�pein, r�gi fametszeteken �s r�zkarcokon gyakran l�thatunk k�l�nb�z� fajt�j� sp�nieleket. A s�r�tes puska �ltal�nos elterjed�s�t�l kezdve egyre cs�kkent a vad�szati jelent�s�g�k ezeknek a kedves, megnyer� k�llem�, de kiss� �nfej� �s csak egys�k� munk�t v�gz� fajt�knak. Feladatk�r�ket ugyanis b�rmelyik j� k�pess�g� vizslafajta mell�kesen is ell�tja. �jabban kezdenek a vad�szok �jra �rdekl�dni ir�ntuk. Kedvtel�sb�l egyre t�bben tartj�k, mind t�bb v�ltozat�t alak�tj�k ki. Hajlamosak f�lgyullad�sra, ez�rt f�l�ket id�nk�nt tiszt�tani kell.

Clumber sp�niel. A t�bbi sp�nielfajt�n�l j�val s�lyosabb, hossz� �s alacsony test� fajta. Eg�sz megjelen�se er�t sug�roz. B�r angol �r�sok m�r az 1200-as �vekben megeml�tenek egy z�m�k, s�lyos, feh�r sz�n� sp�nielt, a fajta kiteny�szt�j�nek m�gis a Newcastle-i herceget tekintik, aki az 1800-as �vekben Clumber Park-i otthon�ban tartotta kuty�it. Kiv�l� vad�szmunk�ja �s a t�bbi kajtat�kuty�n�l lass�bb temp�ja miatt az angol kir�lyi csal�d �s az arisztokr�cia kedvelt vad�szkuty�ja volt.

Nagyon intelligens, �n�ll� gondolkod�s� fajta, sok foglalkoz�st ig�nyel. Kiz�r�lag csal�di k�rnyezetben tarthat�. J�l kij�n m�s kuty�kkal, s�t a macsk�kal is, ha vel�k egy�tt nevelik. Feh�r bund�ja sok �pol�st ig�nyel. �ltal�ban nagyon bar�ts�gos az emberekkel, im�dja a gyerekeket �s j�l tarthat� egy�tt m�s �llatokkal is. Sohasem agressz�v.

Manaps�g kb. 5000 clumber sp�niel �l a vil�gon. Marmagass�ga 43-51 cm, s�lya 25-40 kg. Sz�ne kiz�r�lag feh�r alapon citrom/narancs foltos.

Angol elnevez�s: Clumber spaniel
N�met elnevez�s: Clumber Spaniel
Francia elnevez�s: Clumber spaniel
Spanyol elnevez�s: Clumber spaniel